Mivel a mandátummal rendelkező 15 döntéshozó a testületi ülésen szinte semmit sem tett a hatalmas adósság elkerüléséért, ezért a lokálpatrióták megfogalmazzák kiadáscsökkentő és bevételnövelő konkrét javaslataik egy részét. Az egyesület a javaslatok papírra vetését, a 16 évnyi képviselő múlttal, valamint bizottsági elnöki, és alpolgármesteri tapasztalatokkal rendelkező Ferjancsics Lászlóra bízta.

Megszorítás a külkapcsolatokban

Ahelyett, hogy a külkapcsolatok számát csökkentette volna az új testület, újabb együttműködési szerződéseket kezdeményezett és kötött, a japán kapcsolat pedig újra napirendre került. Bár a korábbi évek költségvetéséhez képest jelentősen csökkentek a külügyi kiadások — annak is köszönhetően, hogy Makrai Zsolt és Ferjancsics László javaslatára a japán kapcsolat szünetelt, és a napidíjat már nem kaphattak a kiutazók —, szükséges, hogy idén és jövőre a költséges, repülési kiadásokkal is járó kiküldetések szüneteljenek. Ezzel együtt az autós utazásokat is évi egy alkalomra kell redukálni testvérvárosonként. A külföldiek meghívásánál hasonló megszorításokra van szükség.

(Szóljon bele Ön is a város külügyeibe, válaszoljon kérdésünkre honlapunk nyitó oldalán: Ön szerint hány testvérvárosi kapcsolatra van szüksége Vácnak?)

Váciakat a megüresedett álláshelyekre

Bár a város nehezen elképzelhető a vonzáskörzetében élők nélkül, eljött az ideje, hogy deklarált cél legyen az, hogy az önkormányzat által fenntartott intézmények álláshelyeit váciak foglalják el. Ezzel, a lokálpatrióták által pozitív diszkriminációnak tekintett céllal egyfelől növekedhet a város személyi jövedelemadóból származó bevétele, másfelől a helyiek foglalkoztatásából adódik a vásárlóerő növekedése és a szociálisan rászorulók számának kismértékű csökkenése. Amennyiben önkormányzati intézményben bármilyen okból megüresedik egy állás, akkor azt vácival kell betölteni, feltéve, hogy végzettségben, tudásban, és más egyéb ismérvek tekintetében is van alkalmas helyi jelentkező. A helyiek alkalmazásával csökkenthető a környékről bejáró közalkalmazottaknak és köztisztviselőknek kifizetett évi többmilliós utazási költségtérítés is, amely szintén jelentős terhe a városi költségvetésnek.

Közérdekű lakások korlátozása

A városi tulajdonú lakások egy kis részénél a bérlőkijelölési jog olyan intézményeknek lett átadva, amelyek hamarosan állami működtetésben lesznek. Ezeket a lakásokat vissza kell vezetni a pályáztatandó szociális/piaci alapú bérlakások körébe. Ez ugyan a városi költségvetésre csekély hatással lehet, de több rászoruló családnak nagy előnyt jelentene.

Spórolás a beszerzéseken

A városi beszerzések és közbeszerzések száma csökken, több ok miatt is. Egyrészt Vác elveszíti intézményeinek — például általános- és középiskolák — nagy részét, így ezeknél nem lesz a város által bonyolított közbeszerzés, másrészt a fejlesztések és felújítások elmaradása miatt is csökkenni fog a közbeszerzések száma. Az előző években öt városházi munkatárs látta el ezt a feladatot. A kierőszakolt holding átvette a közbeszerzések bonyolításának egy részét úgy, hogy ma már nem csak öt fő foglalkozik ezen feladatokkal, hanem egy budapesti cég is, amely több mint havi egy és negyedmillió forintot kap tevékenységéért. Megengedhetetlen a csökkenő feladatok mellett a nagyobb kiadás, a közbeszerzéseket köztisztviselőkre kell bízni, és csak egyedi esetekben bízhatók meg vállalkozások ilyen tevékenységgel. A tevékenység visszaszervezése tízmilliós spórolást eredményezhet.

Holdingos vízfej megszüntetése

Mára világossá vált, hogy a holding létrehozása olyan új vezetői pozíciókat is eredményezett — szám szerint legalább négyet — amelyek az esetek többségében döbbenetes, a polgármesternél is magasabb fizetéseket is jelentenek. Mindez úgy, hogy a városházáról átvett feladatok miatt alig csökkent a városházi vezetők száma. A főleg képviselő-testületi döntések eredményeként létrejött egy olyan vízfej, amely még az előző, fényesebb gazdasági években sem lett volna eltartható. A holdingos vezetői struktúra és bérek jelentős terhet rónak a város költségvetésére. A holdingolás befejezése több tízmilliós spórolást eredményezhet, amely szintén jelentősen csökkenthetné a hitelfelvételt.

Helyi vállalkozások helyzetbe hozása

Miközben a holdingos vezetők igen jól keresnek, olyan új álláshelyeket is létrehoztak, amelyeket az ellátandó feladatok nem indokolnak. Ezeket a helyeket pályázat nélkül, bennfentes személyekhez kötődő emberekkel töltötték fel. Közben idén már meg sem jelentették azt a hirdetést, amely — elsősorban — helyi vállalkozóknak szólt, akik pályázni akartak valamilyen közfeladat ellátására, így utat takarítottak volna, vagy park karbantartásra pályáztak volna. Ezen pályázatok ismételt meghirdetése, a felesleges holdingos álláshelyek megszüntetése jelentős megtakarítással járhatnak.

Bizonyos adózók ellenőrzése

A városháza apparátusa a megfelelő irányítás, szándék és motiváció hiánya miatt, valamint az egzisztenciális félelmek következtében ma már kisebb figyelmet tud csak fordítani a helyi adók megfelelő behajtására és ellenőrzésére. Bár a lokálpatrióták jelezték, hogy az egyik nagy váci cégnél célszerű lenne az ingatlanadó ellenőrzése, tudomásunk szerint a témában meghatározó lépés nem történt. Pedig a főleg a cégeket érintő ingatlanadó évi 180 milliós bevételt jelent. Anélkül, hogy a városnak is tisztességesen adózó váciaknak bármilyen félnivalójuk lenne, a költségvetés mai helyzetében fontosabb a megfelelő ellenőrzés, mint bármikor.

Létszámstop egyes intézményeknél

Mivel a város olyan időket él, amikor intézkedések sorát kell ahhoz meghozni, hogy a jövő ne kerüljön felélésre, elkerülhetetlen az olyan területekre is koncentrálni, amelyek nem kötelező feladatok. Egy város számára fontosabb például az oktatás, a köztisztaság, a helyi közlekedés, a közvilágítás fenntartása, mint bizonyos kulturális intézmények további fejlesztése. A szükséges spórolás ezen a területen sem elkerülhető, így a létszámstop elrendelése minimum intézkedés kell, hogy legyen.

Az előnyugdíjazás megszüntetése

Miközben a városi alkalmazottak bérkifizetésének nagy része hónapról-hónapra hitelből történik, több vezető engedélyezett úgynevezett előnyugdíjazást. Ezen esetekben a munkavállaló már nem dolgozik a munkahelyén, hanem előnyugdíjat kap úgy, hogy a nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be. Jobb esetben üresen marad a széke, rosszabb esetben felvesznek helyette valakit. Az előnyugdíj terhét a város fizeti meg a nyudíjfolyósítónak, amely kiadás egy-két éven át is jelentkezhet. Ez a költség ma Vácon sok millió forintos terhet jelent évente. Az előnyugdíjazás megszüntetése szintén kiadáscsökkentő lépés lenne.

Spórolás az átadandó intézményeknél

Bár tudvalévő, hogy a nyáron több, ma még városi intézmény állami fenntartásba kerül, az elfogadott költségvetés tartalmaz olyan felújítási kiadásokat, amely pénzek ezen intézményekre lennének elköltve. A városvezetésnek csak olyan felújítási kiadásokat szabad engedélyeznie, amelyek elkerülhetetlenek — például életveszély elhárítást szolgálnak. Mert a józan ész azt diktálja, hogy ha valaki eladja az ingatlanát, és már megállapodott az árban — a város-állam esetében a valószínűsíthető nulla forintban — akkor bizony nem jótékonykodik, nem költi a pénzét feleslegesen…

Minőségi szolgáltatások nem közalkalmazotti foglalkoztatással

A városi fenntartásban maradó intézményeknél ismét számításokat kell végezni arra vonatkozóan, hogy vállalkozási formában nem olcsóbb-e a feladatok elvégzése. Ha a számítások azt mutatják, hogy legalább ugyanazon színvonalon ellátható jelentős spórolás mellett például a portaszolgálat, az étkeztetés, vagy a takarítás, akkor megfontolandó a váltás. Városunkban az ilyen átalakításra több példa volt már: jó is, rossz is. Ez a spórolási lehetőség jól átgondolandó.

Az ingatlanok, mint hosszú távú bevételforrások

Áttekintendő minden olyan forgalomképes önkormányzati ingatlan értékesítése, amely az egyszeri eladási bevételen túl vállalkozások telephelye lehet. A cégek a foglalkoztatással és a városnak fizetett adójukkal közvetve és közvetlenül növelhetik a költségvetés bevételi oldalát. Megengedhetetlen ami nemrég történt: a holding javaslatára a képviselők többsége úgy döntött, hogy két, vállalkozások szinte azonnali letelepedését biztosító városi telek értékesítését leállítják, a telken fanyesedéket fognak tároltatni. Az ilyen döntések nem az eladósodás ellen hatnak.

Kevesebb bizottság, gyorsabb döntéshozás

A drága és a helyzethez nem igazodó, lassú döntéshozást gyorsítani kell, emiatt a városházán működő, a képviselő-testület által létrehozott, és sok döntést önállón meghozó bizottságok számát csökkenteni kell. Így a jelen helyzet miatt összevonandó a gazdaságiként emlegetett bizottság a pénzügyivel, valamint a röviden oktatásinak nevezett a Ifjúsági és Sportbizottsággal. Az összevonások eredőjeként hatékonyság növelésre, valamint tiszteletdíj megtakarításokra — amely főleg a külső tagok létszámának csökkenéséből ered — is sor kerülhet.

A képviselők jövedelméről

Ma a 15 képviselői mandátummal rendelkező személyből tízen több mint 160.000 forintot kapnak havonta a városházáról fizetés vagy tiszteletdíj formájában. Belátható, hogy miközben a feladataik csökkennek — főleg a városi intézmények államosítása és a járások kialakítása miatt —, valamint a város költségvetése tragikus állapotban van, ezt a kiadást már nem bírja el a büdzsé. A képviselői tiszteletdíjakat csökkenteni kell, legalább 30 %-kal. A felszabaduló sok millió forint is csökkenti az eladósodást.

Ezen kívül szankcionálni kell a bizottsági és testületi ülésekről való indokolatlan hiányzásokat és késéseket. Az elmúlt másfél év hiányzási statisztikáiból kiindulva, a lokálpatrióták rendelet-tervezetét bevezetve jelentős megtakarítások érthetőek el.

Városvezetők: csak a tényleges költségeiket kapják meg

Bár városunk jelenlegi polgármestere a törvényi minimumot kapja fizetésként, mind ő, mind a két alpolgármestere fix, havi 104, illetve 49 ezer forintos költségtérítésre is jogosult. Mivel a közalkalmazottak béren kívüli juttatásait már tavaly elvonta a képviselő-testület, joggal vetődik fel, hogy a városvezetők is osztozzanak sorsukban, pláne akkor, amikor erre pénzügyi kényszer is van. Mivel a jogszabályok megengedik, a havi átalány költségtérítést át kell alakítani tételes elszámolásúra, vagyis a városvezetők a tisztségük ellátása folyamán ténylegesen és igazoltan felmerült költségeikre lehessenek csak jogosultak. Persze, ilyen kiadások valóban keletkeznek, ezeket meg kell téríteni a városvezetőknek. Ez a szabályozásváltás évi több millió forintnyi spórolást eredményezhet.

A hivatali létszámról

Bár a polgármesteri hivatalra vonatkozóan tízfős leépítésről már döntött a testület, de ez a létszámcsökkentés nem tűnik elegendőnek akkor, amikor a hivatal irányítása alól több intézmény elkerül az államhoz. A polgármester 30 fős leépítési javaslatának — melyet nem fogadtak el a képviselők — nagyobb része indokolt lehet az intézmények elvesztésekor. (Persze egy ilyen lépéskor még nehezebb lesz megmagyarázni, hogy milyen alapon kerül felvételre — főleg pályáztatás nélkül — egy képviselő gyermeke köztisztviselőnek.) Egy átlag köztisztviselői álláshely megszüntetése évente hárommilliós kiadáscsökkentést eredményezhet.

A Vácért Lokálpatrióta Egyesület fenti javaslatait a város polgármesteréhez közvetlenül is eljuttatja, azt várva tőle, hogy a képviselő-testület elé terjeszti azokat. Ha a döntéshozók a következő egy-két hónapban megtárgyalják és elfogadják a felvázolt lokálpatrióta javaslatokat — esetleg maguk bővítik ki azokat —, akkor a költségvetés hitelszükséglete jelentősen csökkenhet. Ennek eredményeként működőképes maradhat a következő években is a város úgy, hogy a kismértékű felújításokra és fejlesztésekre is juthat pénz. Ha a képviselők csak hitelfelvétellel rendezik a város költségvetésének egyensúlyát, akkor az hosszútávon jelentősen beszűkíti a város fejlesztésének lehetőségeit, de a napi működésben is zavarokat okozhat.